A kép történeteMi rejlik a kép mögött
Leonardo kísérletezett a festés során. A hagyományos, nedves vakolatra készülő freskó helyett száraz falra dolgozott, hogy lassabban haladhasson és finomíthassa a részleteket. Ez a technika azonban nem vált be, és a festék már röviddel a befejezés után elkezdett leperegni.
A teljes kompozíció matematikailag hajszálpontos. A tér minden vonala egyetlen pontban, pontosan Jézus fejénél fut össze, így ő válik a kép egyértelmű középpontjává. Alakja ráadásul egy egyenlő oldalú háromszöget formáz, amely a Szentháromságot szimbolizálja.
Júdás nem külön ül, mint a korábbi festményeken, hanem a többiek között foglal helyet. Arról lehet felismerni, hogy hátradől, kezében egy pénzeszsákot szorongat, és felborítja a sószórót. A mű számos katasztrófát túlélt, köztük a második világháborús bombázásokat is, amikor a falat homokzsákokkal mentették meg a pusztulástól.