A kép történeteMi rejlik a kép mögött
Caravaggio nem a vadonban szenvedő remeteként ábrázolta Szent Jeromost, ahogy az akkoriban megszokott volt. Ehelyett egy idősödő tudóst mutat be, aki teljesen elmerül a munkájában. A festmény a Bibliát fordító magányos férfi fizikai és szellemi erőfeszítésére összpontosít.
Az asztalon lévő koponya nem csupán egy kellék, hanem az emberi halandóság hagyományos emlékeztetője (memento mori). Úgy helyezkedik el, hogy egyensúlyt teremtsen a szent fejével. Az élet mulandósága és az éppen lejegyzett szellemi ige örökkévalósága közötti feszültséget szimbolizálja.
A kép a fény és az árnyék jellegzetes, drámai kontrasztjával tűnik ki, amely kiemeli az alakot a sötét ürességből. A festmény nagyon gyorsan készült, és egyes részletek, például a piros köpeny szélei, elnagyoltnak tűnnek. Emiatt néhány történész úgy véli, hogy a mű befejezetlen maradhatott, amikor a festő 1606-ban sietve elmenekült Rómából.